A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Régi Rendelet) 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a b) pont alapján a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. A Régi Rendelet 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. A Régi Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a fél a 2. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően a Régi Rendeletben részletezettek szerint is felszámíthatja a munkadíj összegét.

A honlapon működő kalkulátor segítségével a Régi Rendelet szerint számítható ki a polgári és közigazgatási bírósági eljárásban a felet, a beavatkozót és az érdekeltet képviselő - ügyvédi tevékenységet gyakorló - egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd) és kamarai jogtanácsos munkadíja.

A kalkulátorban lehetőség van arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti illetékmértéket megadjuk, így a végeredményben az ügyvédi munkadíjon kívül az illeték összegét is láthatjuk, és az összes költséget pernyertesség-pervesztesség arányában eloszthatjuk a két fél között.

A Régi Rendelet két fő esetet különböztet meg:

1. Ha meg lehet állapítani a pertárgy értékét (illetve a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget), ebben az esetben ez a számítás alapja:

Ha a pertárgy értéket (illetve fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeg) megállapítható, erre az esetre a Rendelet összeghatárokhoz kötött sávos szabályrendszer alkalmazását rendeli. A Régi Rendelet 3. § (2) bekezdése szerint polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a munkadíj összege

• a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft
• b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
• c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

2. Ha a Régi Rendelet fent idézett 3. § (2) bekezdése szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.

A kiszámított összegek változhatnak attól függően, hogy nemperes eljárás, a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás, illetve másodfokú vagy a felülvizsgálati eljárás vonatkozásában számítjuk a munkadíjat. A kiszámított munkadíjat a bíróság is módosíthatja: a Régi Rendelet szerint mérsékelheti és magasabb összegben is megállapíthatja (mely döntését a bíróság köteles indokolni).

A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2025. február 9. napján lépett hatályba. A Rendelet alapelvekként az alábbiakat rögzíti:

1. E rendeletnek az a célja, hogy a polgári perrendtartás és a közigazgatási perrendtartás alapján perköltség részeként a fél, a beavatkozó vagy az érdekelt jogi képviseletét ellátó ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos munkadíja és készkiadása felszámításának, valamint bíróság általi megállapításának részletszabályait meghatározza.
2. Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos esetében a munkadíj felszámításának szabályai az ügyvédi tevékenység alapjául szolgáló jogviszony jellegéhez igazodnak. Az ügyvédek tevékenységüket megbízási jogviszonyban látják el, a kamarai jogtanácsosok működése munkaviszonyon vagy más törvényben meghatározott foglalkoztatási jogviszonyon alapul. Ebből következik, hogy az ügyvéd munkadíja az ügyfelével kötött megállapodáson alapuló megbízási díj és a megfizetett kiadások összegeként is felszámítható, a kamarai jogtanácsos munkadíja a perköltség keretében csak az e rendeletben tételesen meghatározott munkadíj és a megfizetett készkiadások összegeként számítható fel.
3. A fél, a beavatkozó vagy az érdekelt által felszámított ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi munkadíjat a bíróság erre irányuló kérelem esetén eltérő összegben is megállapíthatja, amennyiben az a jog érvényesítésével nem függ össze, vagy ahhoz nem szükségszerű. A bírói mérséklés vagy magasabb összegben való megállapítás szabályainak alkalmazása során különös körültekintéssel kell eljárni tekintettel arra, hogy a felszámított munkadíj a pernyertes fél, beavatkozó vagy érdekelt költsége, amelyet részben vagy egészében a jogi képviselőjének megfizetett, és amelyet a pervesztes félnek, beavatkozónak vagy érdekeltnek kell számára megtéríteni. Főszabály szerint a fél, a beavatkozó vagy az érdekelt által felszámított ügyvédi díjat kell a perköltség keretében a részére megállapítani pernyertessége esetén.
4. Indokolt fenntartani annak lehetőségét, hogy az ügyfél és ügyvédje közötti megállapodás alapján vagy az e rendeletben megállapított mértékben felszámított, de az elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányban nem álló vagy kirívóan eltúlzott ügyvédi munkadíjat a bíróság erre irányuló kérelem esetén, eltérő összegszerűségben állapíthassa meg, azonban csak az e rendeletben meghatározott alapon és az ügy körülményeire egyediesített indokolással.
5. A felszámított ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi munkadíj ez alapján kivételes esetben akkor mérsékelhető, ha a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység és a felszámított munkadíj szükségtelenül merült fel, a között aránytalanság áll fenn, vagy kirívóan eltúlzott. Nincs lehetőség az arányos munkadíj méltányosságból való mérséklésére.
6. Ha a bíróság az ügyvédi vagy a kamarai jogtanácsosi munkadíj mérsékléséről dönt, a mérséklés indokaira kiterjedően kell indokolnia, amelyet az adott ügy konkrét peradataival kell alátámasztania, figyelemmel a bíróságon kívül, de az üggyel összefüggésben kifejtett ügyvédi tevékenységre is. Az aránytalanságvizsgálatnál arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ügyvédi munkadíjból származó bevétel nem az ügyvéd jövedelme, abból kell finanszíroznia a tevékenysége végzéséhez szükséges és indokolt összes kiadását is.
7. A bíróságnak tartalmi elemzéssel részletesen alátámasztva kell meghatároznia, hogy az ügyvéd tényleges tevékenysége miért volt szükségtelen, a felszámított munkadíjhoz viszonyítva milyen alapon aránytalan, vagy miért kirívóan eltúlzott és ellentétes a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel.

A Rendelet 2. §-a kimondja, hogy az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. Az ügyvéd által képviselt fél a munkadíj összegét a 3. § alapján is felszámíthatja. A kamarai jogtanácsos által képviselt fél kamarai jogtanácsosi költségkénta 3. § szerinti munkadíj, valamint a képviselet ellátásával összefüggésben felmerült, indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos jogosult az eljárással összefüggő utazással töltött időre kieső munkadíjának érvényesítésére. A munkadíjat forintban kell felszámítani.

A Rendelet 3. §-a részletezi a számításra vonatkozó alapvető szabályokat. E szerint polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, továbbá a jogegységi panasz eljárásban az ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi munkadíj (a továbbiakban együtt: munkadíj) összege
a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább a (2) bekezdés szerinti minimális munkadíj,
b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a,
c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj (a továbbiakban: ügyvédi óradíj) kétszerese, azzal, hogy a munkadíj mértéke nem lehet kevesebb az ügyvédi óradíj ötszörösénél.
(3) Nemperes eljárásban a munkadíj az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.

A korábbi szabályokhoz hasonlóan a Rendelet kimondja a munkadíj mérséklésének a lehetőségét is. A munkadíj összegét a bíróság kérelemre, indokolt esetben a Rendeletben foglalt elvek betartása mentén – mérsékelheti.

Az új Rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésének napján vagy azt követően benyújtott keresetlevél vagy eljárás megindítása iránti kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

Álláspontunk szerint a szabályozás filozófiája a korábbi szabályozáshoz hasonló maradt néhány eltéréssel. Így például az új szabályozásban már nem szerepel a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó "felező" szabály. Továbbá a Rendelet nem határoz meg konkrét összegeket, illetve a számítás alapjául szolgáló konkrét összeget sem, hanem kiutal a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíjra. Ugyanakkor a Rendelet nem határoz meg részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy az esetlegesen éveken keresztül húzódó ügyekben a párhuzamosan hatályban lévő költségvetési törvények közül melyiket kell figyelembe venni, vagyis a számítás alapja évről évre változik-e, ha az újabb költségvetési törvényekben eltérő összegek szerepelnek majd. A Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 69. § (4) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2025. évben 7000 forint.